Jövő évtől viszont egycsatornássá válik az iparűzési adó bevallása (ideértve az adóbevallás kijavítását és az önellenőrzéssel való helyesbítését és az adóelőlegről szóló bevallást is) és főszabály szerint már csak a NAV-hoz lehet benyújtani a nyomtatványokat.

E rendelkezés célja, hogy egységesek legyenek a bevallások, megkönnyítve ezzel azon vállalkozások életét, akiknek több önkormányzat felé is van bevallási kötelezettségük. Az állami adóhatósághoz benyújtandó egységes, a székhelyre és valamennyi telephelyre vonatkozó adatot tartalmazó bevallás ugyanis jelentős adminisztrációskötelezettség-csökkentést eredményezhet az ilyen adóalanyoknál, továbbá az önkormányzati adóhatóságoknál is.

Annak érdekében pedig, hogy a különböző adatbejelentési, bejelentkezési, változásbejelentési nyomtatványok se legyenek önkormányzatonként különbözőek, 2021-től az egységes nyomtatványokat az adópolitikáért felelős miniszter honlapján lehet fellelni.

Az adóbevallás központosítása ellenére a helyi adókat azonban továbbra is az egyes önkormányzatok számlájára kell utalni.

Megszűnik az ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység adóztatása

Az ideiglenes jelleggel végzett – jellemzően építőipari – tevékenység adóztatásából befolyt bevételek vizsgálatakor megállapításra került, hogy az adminisztráció többe kerül, mint maga a bevétel. Erre tekintettel 2021-től megszűnik az ideiglenes iparűzési tevékenység adóztatása, így nem terheli helyi iparűzésiadó-kötelezettség a 180 napnál rövidebb ideig tartó iparűzési tevékenységet.

Fennmarad ugyanakkor az a rendelkezés, hogy ha egy vállalkozás valamelyik településen adóéven belül 180 napot meghaladóan végez építőipari tevékenységet, akkor az adott településen állandó jellegű iparűzésiadó-kötelezettséget eredményező telephelye jön létre.

Ez a rendelkezés azonban már nem az ideiglenes jellegű iparűzési tevékenységre vonatkozó szabályozásnál, hanem a telephelyfogalomban található jövőre. Az új jogszabályszöveg azt is egyértelművé teszi, hogy a 180 nap számításánál a tevékenység megkezdésének napjától a felek közti szerződés alapján a megrendelő teljesítéselfogadásának napjáig terjedő időszak valamennyi naptári napja figyelembe veendő, függetlenül attól, hogy az hány adóévet érint.

Számviteli hiba javítása

A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (Htv.) jelenleg hatályos szövege nem tartalmaz a számviteli hiba iparűzésiadó-alapra gyakorolt hatásának korrigálására vonatkozó rendelkezést. Bár a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (számviteli törvény) és az adózás rendjéről szóló 2017. évi C. törvény (Art.) eddig is iránymutatást adtak, az egyértelmű jogalkalmazás érdekében 2021-től külön rendelkezés kerül a Htv.-be erre vonatkozóan, amely lehetővé teszi, hogy ha a számviteli törvény szerinti – jelentős vagy nem jelentős összegű – hiba miatt a hibával érintett adóév adóalapját, adóösszegét az adóhatóság ellenőrzés keretében vagy az adózó önellenőrzés útján módosítja, akkor annak az adóévnek az adóalapját, amelyben a hibát feltárták, e módosításra figyelemmel állapítsa meg az adózó, elkerülve ezzel a kettős adóztatást vagy nem adóztatást.

Ugyanakkor fontos, hogy ez lehetőségként kerül be a törvénybe és nem kötelezettségként. Vagyis továbbra is választható, hogy a hiba korrekciójának helyi iparűzési adóra gyakorolt hatását a hiba feltárásának adóévében számolja el az adózó függetlenül attól, hogy a számviteli hiba jelentős vagy nem. Ekkor pedig továbbra sincs szükség önellenőrzésre.

Tartós bérletbe, lízingbe adott eszközök az adóalap megosztásnál

2021-től változik a helyi iparűzésiadó-alap megosztásánál az eszközérték-számítás. Az eszközérték-alapú megosztás jelenleg olyan rendelkezést tartalmaz, mely szerint a bérbeadott vagy lízingelt eszköz értékét ahhoz a telephelyhez kell rendelni, ahol az eszközt tárolják.

Eddig ez a szabály adótervezési lehetőséget jelentett, hiszen, ha a vállalkozás olyan önkormányzat területén lévő telephelyen tárolta ezeket az eszközöket, ahol az önkormányzat nem vetett ki helyi iparűzési adót, vagy az adómérték alacsonyabb volt, akkor ezáltal egy nagyobb járműparknál akár jelentős iparűzésiadó-kötelezettséget kerülhetett el.

Az új szabályozás alapján azonban a tartós bérletbe és lízingbe adott személygépkocsik eszközértékét nem azok jellemző tárolási helye szerint kell figyelembe venni, hanem a székhelyre, illetve telephelyre jutó személyi jellegű ráfordítások arányában. A korábbi adótervezési lehetőség így 2021-től megszűnik.

Transzferárszabályok a helyi adókról szóló törvényben

Az őszi adócsomag (T/13258-as törvényjavaslat) helyi iparűzési adót érintő – legalábbis terjedelmét tekintve talán legnagyobb – változása, hogy a transzferárszabályok bekerültek Htv.-be is. 2021-től így a Htv. konkrét kötelezettséget fog előírni a szokásos piaci ár elvének alkalmazására a kapcsolt vállalkozások közötti ügyletből származó nettó árbevétel vagy nettó árbevétel-csökkentő költség, ráfordítás esetében. Tartalmát tekintve viszont ez a módosítás nem hoz jelentős változást, hiszen az Art. vonatkozó szabályai eddig is alkalmazandóak voltak a helyiiparűzésiadó-alap megállapítása során.

E transzferárszabály alapján, ha a kapcsolt felek között alkalmazott ár eltér a szokásos piaci ártól, és az alacsonyabb nettó árbevételt vagy magasabb árbevételt csökkentő költséget, ráfordítást eredményez, akkor a különbséggel az árbevételt növelni vagy a költséget, ráfordítást csökkenteni, ezáltal a helyi iparűzési adó alapját növelni szükséges.

Adóalap-csökkentésre viszont – hasonlóan a társasági adóhoz – csak akkor lesz lehetőség, ha az adóalany rendelkezik a másik fél nyilatkozatával, miszerint az ugyanakkora összeggel növelte a nettó árbevételt vagy csökkentette a nettó árbevételt csökkentő költség, ráfordítás összegét az őt terhelő iparűzési adó alapjának megállapítása során. Ha a szerződő fél nem alanya a helyi iparűzési adónak, akkor pedig a nyilatkozatnak azt kell tartalmaznia, hogy e korrekciót az őt terhelő, a helyi iparűzési adónak megfelelő külföldi adó, ennek hiányában a társasági adó vagy annak megfelelő külföldi adó alapjának megállapítása során figyelembe vette.

Bár a szokásos piaci ár elve alapján történő kiigazítás az adóalap részét képző egyes tételek módosítását jelenti főszabály szerint, amely esetben az adóbevallásban ezt a korrekciót külön soron nem kell feltüntetni, lehetőség lesz arra is, hogy a korrekciók összevont hatása az adóbevallásban egy soron jelenjen meg az adóalap korrekciójaként.

Átkerül a NAV-hoz a gépjárműadó

2021-től a gépjárműadóból származó bevételek az önkormányzatok helyett a központi költségvetéshez kerülnek. Emiatt a gépjárműadóval kapcsolatos adóhatósági feladatokat az állami adóhatóság veszi át a helyi adóhatóságtól.